ÚJDONSÁGOK
<< < Oldal 15 ennyiből: 17 > >>
2012 májusának második fele különleges programokkal csábítja az Ősmaradványok látogatóit. A Madarak és Fák Napja mellett a geoparki hét Vulkánnapja is kirobbanó sikerrel kecsegtet.
A világhírű ipolytarnóci ősmaradványok 175 évvel ezelőtt elkezdődött földtani kutatásához és geológiai tanösvénye folyamatos túravezetéseinek 25 évvel ezelőtti bevezetéséhez kötődően a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tudományos emlékülést tartott. A 2011 október 20-án, 13 órakor kezdődött rendezvényre az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi terület Ősfenyő Belépő fogadóépületében került sor.
Jüling Krisztián légifotós különleges képeit nem csupán madártávlatból nézhették az érdeklődők. 2011 július 5. és augusztus 7. között az Ősfenyő Belépő fogadóépületben közelről is megtekinthetők voltak a légies fényképek.
Az Ipolytarnóci Ősmaradványok egykori - vulkáni katasztrófa által elpusztított - esőerdejének bejárata új élettel teli képekkel fogadta látogatóit. Újvilági színekbe öltöztette a vulkáni hamu szürkeségébe veszett dzsungelt.
![[../../uploads/site/printbutton.gif]](http://osmaradvanyok.bnpi.hu/uploads/images/../../uploads/site/printbutton.gif "[../../uploads/site/printbutton.gif]"){kind=small}
Bemutatkozunk
Nógrád megye északi szögletében, az Ipoly-folyó közelében bújik meg földtani örökségünk gyöngyszeme, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület.
Ipolytarnóc nevét először a környéken megtalált közel 100 méter hosszúságú, és 8 méter kerületű óriási megkövesült fa tette híressé. A világ legnagyobb ismert megkövesedett fenyő-féléjét a Borókás-patak bontotta ki a vulkáni kőzetek halotti lepléből. A helybéliek „Gyurtyánkő-lóczának” nevezték el, és kővé válásáról varázslatos meséket szőttek.
A terület első tudományos vizsgálatai 1836-ban kezdődtek el Kubinyi Ferenc révén, és időközben a téma iránt érdeklődők zarándokhelyévé vált. Az Ősvilági Pompejinek is nevezett, Európa Diplomás és világörökségi nevezés alatt álló terület 23-17 millió éves képződményeinek változatos kövületei részben az egykori földrajzi helyzetének, az őskörnyezetet elpusztító, ám egyúttal maga alá is temető vulkáni katasztrófának, részben pedig a különleges konzerválódási körülményeknek köszönhetően válhattak közkincsé. A vulkáni katasztrófa elpusztította az ősi Ipolytarnócot, de egyúttal lehetőséget is adott arra, hogy maradványai átvészeljék az évmilliókat. A tovatűnt világ relikviáit geológiai tanösvényünk őrzi.
A területre érkező látogatókat az Ősfenyő Belépő fogadóépület üdvözli, amely önmagában is figyelmet érdemel: közlekedő folyosója a tarnóci gigantikus megkövesedett fa belső üregét példázza, kiállító- és vetítőtermeiben pedig a földtani múlt történései kerülnek szemléletes bemutatásra.
Ipolytarnóc nevét először a környéken megtalált közel 100 méter hosszúságú, és 8 méter kerületű óriási megkövesült fa tette híressé. A világ legnagyobb ismert megkövesedett fenyő-féléjét a Borókás-patak bontotta ki a vulkáni kőzetek halotti lepléből. A helybéliek „Gyurtyánkő-lóczának” nevezték el, és kővé válásáról varázslatos meséket szőttek.
A terület első tudományos vizsgálatai 1836-ban kezdődtek el Kubinyi Ferenc révén, és időközben a téma iránt érdeklődők zarándokhelyévé vált. Az Ősvilági Pompejinek is nevezett, Európa Diplomás és világörökségi nevezés alatt álló terület 23-17 millió éves képződményeinek változatos kövületei részben az egykori földrajzi helyzetének, az őskörnyezetet elpusztító, ám egyúttal maga alá is temető vulkáni katasztrófának, részben pedig a különleges konzerválódási körülményeknek köszönhetően válhattak közkincsé. A vulkáni katasztrófa elpusztította az ősi Ipolytarnócot, de egyúttal lehetőséget is adott arra, hogy maradványai átvészeljék az évmilliókat. A tovatűnt világ relikviáit geológiai tanösvényünk őrzi.
A területre érkező látogatókat az Ősfenyő Belépő fogadóépület üdvözli, amely önmagában is figyelmet érdemel: közlekedő folyosója a tarnóci gigantikus megkövesedett fa belső üregét példázza, kiállító- és vetítőtermeiben pedig a földtani múlt történései kerülnek szemléletes bemutatásra.
))
Az épület környékén kialakított pihenőhelyek képezik a tanösvény-hálózat kiinduló és végpontjait.
![[../../uploads/site/button_up.gif]](http://osmaradvanyok.bnpi.hu/uploads/images/../../uploads/site/button_up.gif "[../../uploads/site/button_up.gif]"){kind=small}