ÚJDONSÁGOK

<< <  Oldal 4 ennyiből: 17  > >>

A kézműves vásáron rackagulyás illata lengte be az Ősfenyő Belépő Fogadóépület környezetét 2016. április 16-án.
Kaptárkövekről szóló kiállítás nyílt az Ősfenyő Belépő fogadóépületben.
Geológiai tanösvényünk ez évi első látogatói Geo névre hallgattak!
2016-ban Ipolytarnócra színes geoparki programok érkeznek.

A vulkáni katasztrófa

Az ipolytarnóci rétegeket fedő vulkáni anyag (Gyulakeszi Riolittufa) a tanösvény középső szakaszán jelenik meg, végig
kísérve a lábnyomos homokkő kibúvását.

A vulkáni katasztrófát portufa szórás vezette be, melynek legalsó, sárgásbarnás, csíkozott rétege egyidejű nedvesség- kicsapódás kíséretében halmozódott fel az ősi felszínen, tufitos védőleple a legszebb növénylenyomatokat őrizte meg az utókornak.
Az ősélőhelyet lavinaként betemető, riolittufa áradat később érkezett, alapi torlóárjának görgetett tufagolyói a tanösvény
mentén jól láthatók. Horzsaköves, szürkés-fehéres anyagából feketés foltok, sávok sötétlenek ki. Az egykori növényzet faszenes töredékeit a forró vulkáni anyag ágyazta magába.



A tanösvény mentén található fatörzsek egymással párhuzamosan, KÉK irányban dőltek ki, jelezve az ártufa haladási irányát. Ugyanezt az irányt jelzik a földrengések által generált kisméretű iszapredők is. A vulkáni katasztrófa elpusztította az ősi Ipolytarnócot, de egyúttal lehetőséget adott arra, hogy maradványai átvészeljék az évmilliókat.

Az idők folyamán a riolittufából kiszivárgó kovasavas oldatok járták át az alsóbb rétegeket, kötőanyagot adva a lábnyomok homokkövének és a fatörzseknek egyaránt.

A vulkáni anyagon mért kormeghatározások pontosították a lábnyomok korát is, a legkorszerűbb radioizotópos mérések 17 millió évesnek mutatják azt, amit a jóval régebbi laboratóriumi vizsgálatok 20 millió évesnek gondoltak.

  • A terület védelme, jelentősége