ÚJDONSÁGOK
<< < Oldal 2 ennyiből: 17 > >>
A tavaszias időben a békák is csatlakoztak látogatóinkhoz. Talán híre kelt legújabb felfedezéseinknek és ősvilági kétéltűink lábnyomai vonzzák őket? Akárhogy is, fogadásuk külön kihívás.
Nógrádi Geoparkban élő művész mutatkozik be a Miocén Parkban.
2016. szeptember 3-án reggel 8 órakor Medveles teljesítménytúra indult az Ősfenyő Belépő Fogadóépülettől.
2016. június 25-én különleges vadászgyermek napot tartottak az ipolytarnóci miocén parkban.
![[../../uploads/site/printbutton.gif]](http://osmaradvanyok.bnpi.hu/uploads/images/../../uploads/site/printbutton.gif "[../../uploads/site/printbutton.gif]"){kind=small}
A vulkáni katasztrófa
Az ipolytarnóci rétegeket fedő vulkáni anyag (Gyulakeszi Riolittufa) a tanösvény középső szakaszán jelenik meg, végig
A vulkáni katasztrófát portufa szórás vezette be, melynek legalsó, sárgásbarnás, csíkozott rétege egyidejű nedvesség- kicsapódás kíséretében halmozódott fel az ősi felszínen, tufitos védőleple a legszebb növénylenyomatokat őrizte meg az utókornak.
Az ősélőhelyet lavinaként betemető, riolittufa áradat később érkezett, alapi torlóárjának görgetett tufagolyói a tanösvény
A tanösvény mentén található fatörzsek egymással párhuzamosan, KÉK irányban dőltek ki, jelezve az ártufa haladási irányát. Ugyanezt az irányt jelzik a földrengések által generált kisméretű iszapredők is. A vulkáni katasztrófa elpusztította az ősi Ipolytarnócot, de egyúttal lehetőséget adott arra, hogy maradványai átvészeljék az évmilliókat.
Az idők folyamán a riolittufából kiszivárgó kovasavas oldatok járták át az alsóbb rétegeket, kötőanyagot adva a lábnyomok homokkövének és a fatörzseknek egyaránt.
A vulkáni anyagon mért kormeghatározások pontosították a lábnyomok korát is, a legkorszerűbb radioizotópos mérések 17 millió évesnek mutatják azt, amit a jóval régebbi laboratóriumi vizsgálatok 20 millió évesnek gondoltak.
A terület védelme, jelentősége
kísérve a lábnyomos homokkő kibúvását.
))
A vulkáni katasztrófát portufa szórás vezette be, melynek legalsó, sárgásbarnás, csíkozott rétege egyidejű nedvesség- kicsapódás kíséretében halmozódott fel az ősi felszínen, tufitos védőleple a legszebb növénylenyomatokat őrizte meg az utókornak.
Az ősélőhelyet lavinaként betemető, riolittufa áradat később érkezett, alapi torlóárjának görgetett tufagolyói a tanösvény
mentén jól láthatók. 
Horzsaköves, szürkés-fehéres anyagából feketés foltok, sávok sötétlenek ki. 
Az egykori növényzet faszenes töredékeit a forró vulkáni anyag ágyazta magába.
))
Horzsaköves, szürkés-fehéres anyagából feketés foltok, sávok sötétlenek ki. ))
Az egykori növényzet faszenes töredékeit a forró vulkáni anyag ágyazta magába. A tanösvény mentén található fatörzsek egymással párhuzamosan, KÉK irányban dőltek ki, jelezve az ártufa haladási irányát. Ugyanezt az irányt jelzik a földrengések által generált kisméretű iszapredők is. A vulkáni katasztrófa elpusztította az ősi Ipolytarnócot, de egyúttal lehetőséget adott arra, hogy maradványai átvészeljék az évmilliókat.
Az idők folyamán a riolittufából kiszivárgó kovasavas oldatok járták át az alsóbb rétegeket, kötőanyagot adva a lábnyomok homokkövének és a fatörzseknek egyaránt.
A vulkáni anyagon mért kormeghatározások pontosították a lábnyomok korát is, a legkorszerűbb radioizotópos mérések 17 millió évesnek mutatják azt, amit a jóval régebbi laboratóriumi vizsgálatok 20 millió évesnek gondoltak.
![[../../uploads/site/button_up.gif]](http://osmaradvanyok.bnpi.hu/uploads/images/../../uploads/site/button_up.gif "[../../uploads/site/button_up.gif]"){kind=small}