ÚJDONSÁGOK

<< <  Oldal 16 ennyiből: 17  > >>

Muray Róbert madarai Ipolytarnócon
2011 május 7-8-án Muray képekkel ünnepelték a Madarak és Fák Napját az Ipolytarnóci Ősmaradványoknál. A Magyar Madártani Egyesület nógrádi munkatársainak segítségével lehetőség volt távcsöves madármegfigyelésre és madarakról szóló filmek megtekintésére.
RÉSZLETEK »
Látogatóbarát jegyrendszer az Ősmaradványoknál

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi területén látogatóbarát jegyrendszerrel népszerűsíti az Ősvilági Pompeji kincseit!
2011 április elsejétől, az immáron egész napos tartózkodásra is tartalmas élményeket nyújtó, megújult Ősmaradványoknál csuklószalag jegyek kerültek bevezetésre:

RÉSZLETEK »
Megkövesedettek - fotókiállítás
Alapfy László különleges fotókiállítása 2011 március 1 - április 30 között volt megtekinthető az Ősfenyő Belépő fogadóépületben.
RÉSZLETEK »
Bükkábrányi ősfenyők megújulva

A bükkábrányi ősfenyők konzerválásának második szakasza 2010 végén befejeződött, megújulva várják látogatóikat. 2007 nyarán rendkívül ritka ősmaradványokat fedeztek fel a bükkábrányi lignitbánya területén: 60 méter mélyen a föld alatt, a fedőkőzetek letakarítása közben 16 darab, 7 millió évesnek becsült ősfenyő törzsére bukkantak a bányászok. Megmentett példányai, a különleges leletek az Ősfenyő Belépő látogatóközpont előtti védőépületben megtekinthetők.

RÉSZLETEK »

A vulkáni katasztrófa

Az ipolytarnóci rétegeket fedő vulkáni anyag (Gyulakeszi Riolittufa) a tanösvény középső szakaszán jelenik meg, végig
kísérve a lábnyomos homokkő kibúvását.

A vulkáni katasztrófát portufa szórás vezette be, melynek legalsó, sárgásbarnás, csíkozott rétege egyidejű nedvesség- kicsapódás kíséretében halmozódott fel az ősi felszínen, tufitos védőleple a legszebb növénylenyomatokat őrizte meg az utókornak.
Az ősélőhelyet lavinaként betemető, riolittufa áradat később érkezett, alapi torlóárjának görgetett tufagolyói a tanösvény
mentén jól láthatók. Horzsaköves, szürkés-fehéres anyagából feketés foltok, sávok sötétlenek ki. Az egykori növényzet faszenes töredékeit a forró vulkáni anyag ágyazta magába.



A tanösvény mentén található fatörzsek egymással párhuzamosan, KÉK irányban dőltek ki, jelezve az ártufa haladási irányát. Ugyanezt az irányt jelzik a földrengések által generált kisméretű iszapredők is. A vulkáni katasztrófa elpusztította az ősi Ipolytarnócot, de egyúttal lehetőséget adott arra, hogy maradványai átvészeljék az évmilliókat.

Az idők folyamán a riolittufából kiszivárgó kovasavas oldatok járták át az alsóbb rétegeket, kötőanyagot adva a lábnyomok homokkövének és a fatörzseknek egyaránt.

A vulkáni anyagon mért kormeghatározások pontosították a lábnyomok korát is, a legkorszerűbb radioizotópos mérések 17 millió évesnek mutatják azt, amit a jóval régebbi laboratóriumi vizsgálatok 20 millió évesnek gondoltak.

  • A terület védelme, jelentősége