ÚJDONSÁGOK

<< <  Oldal 17 ennyiből: 17

2010 augusztusától az új fogadóépülettől a geológiai tanösvény bejáratáig vezető kőzetparki ösvény melletti 4 hektáros területen új arborétum várja a látogatókat. A miocén erdőben a 20 millió évvel ezelőtti miocén kor flórájának jelenkori leszármazottjai és ősállatreprodukciók között vezet az út.

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok egyik új fejlesztéseként a természetvédelmi terület  játszótere mellett egy lomb- sétány épült, amely igazi csemege a kalandvágyóknak. A kilátótorony, csúszda és a lombkorona ösvény biztosítás nélküli alsó szakaszán az általános előírásokat kell betartani, viszont a lombkorona sétány legfelső, hevederes szintje csak szabályozott keretben áll  a látogatók rendelkezésére.

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok turisztikai fejlesztése  részeként a fogadóépület közelében étterem, játszótér és filagória is épült.

Bemutatkozunk

Nógrád megye északi szögletében, az Ipoly-folyó közelében bújik meg földtani örökségünk gyöngyszeme, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület.

Ipolytarnóc nevét először a környéken megtalált közel 100 méter hosszúságú, és 8 méter kerületű óriási megkövesült fa tette híressé. A világ legnagyobb ismert megkövesedett fenyő-féléjét a Borókás-patak bontotta ki a vulkáni kőzetek halotti lepléből. A helybéliek „Gyurtyánkő-lóczának” nevezték el, és kővé válásáról varázslatos meséket szőttek.

A terület első tudományos vizsgálatai 1836-ban kezdődtek el Kubinyi Ferenc révén, és időközben a téma iránt érdeklődők zarándokhelyévé vált. Az Ősvilági Pompejinek is nevezett, Európa Diplomás és világörökségi nevezés alatt álló terület 23-17 millió éves képződményeinek változatos kövületei részben az egykori földrajzi helyzetének, az őskörnyezetet elpusztító, ám egyúttal maga alá is temető vulkáni katasztrófának, részben pedig a különleges konzerválódási körülményeknek köszönhetően válhattak közkincsé. A vulkáni katasztrófa elpusztította az ősi Ipolytarnócot, de egyúttal lehetőséget is adott arra, hogy maradványai átvészeljék az évmilliókat. A tovatűnt világ relikviáit geológiai tanösvényünk őrzi.

A területre érkező látogatókat az Ősfenyő Belépő fogadóépület üdvözli, amely önmagában is figyelmet érdemel: közlekedő folyosója a tarnóci gigantikus megkövesedett fa belső üregét példázza, kiállító- és vetítőtermeiben pedig a földtani múlt történései kerülnek szemléletes bemutatásra.

 

Az épület környékén kialakított pihenőhelyek képezik a tanösvény-hálózat kiinduló és végpontjait.