<< < Oldal 16 ennyiből: 17 > >>
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi területén látogatóbarát jegyrendszerrel népszerűsíti az Ősvilági Pompeji kincseit!
2011 április elsejétől, az immáron egész napos tartózkodásra is tartalmas élményeket nyújtó, megújult Ősmaradványoknál csuklószalag jegyek kerültek bevezetésre:
A bükkábrányi ősfenyők konzerválásának második szakasza 2010 végén befejeződött, megújulva várják látogatóikat. 2007 nyarán rendkívül ritka ősmaradványokat fedeztek fel a bükkábrányi lignitbánya területén: 60 méter mélyen a föld alatt, a fedőkőzetek letakarítása közben 16 darab, 7 millió évesnek becsült ősfenyő törzsére bukkantak a bányászok. Megmentett példányai, a különleges leletek az Ősfenyő Belépő látogatóközpont előtti védőépületben megtekinthetők.
Levéllenyomatok
A növénytakarót uralkodóan babérlevelűek alkották, mint például a Magnolia mirabilis (liliomfa). Babérféle a cserje méretű Laurus princeps, vagy az a tudományra új faj, amely Ipolytarnócról kapta a nevét (Litsea ipolytarnocense). Ezt az extrém babérlevelű flórát a nemzetközi szakirodalom külön csoportba sorolja, és „Florenkomplex Ipolytarnóc” néven tartja számon. Mindezek mellett még számos más ősi, ma már kihalt fajnak is szerepe volt a flórában, ilyenek: az Engelhardia orsbergensis (ősi diófaféle), Platanus neptuni (ősi platánféle), Cyclocarya cyclocarpa (ősi diófaféle), valamint egészen egzotikus növények is jelen vannak, mint például a Schefflera gaudini (ősi, trópusi borostyánféle). A pálmák közül egy legyezőpálma, a Sabal major és egy kúszópálma, a Calamus noszkyi játszott fontos szerepet. Ez utóbbi a liánszint kialakításában vett részt egy másik egyszikű növénnyel, a Smilax aspera-val együtt. A flóra igen változatos, gazdag volt, és csaknem kivétel nélkül ősi, melegigényes, ún. palaeotrópusi elemek alkották.