ÚJDONSÁGOK

<< <  Oldal 16 ennyiből: 17  > >>

2011 május 7-8-án Muray képekkel ünnepelték a Madarak és Fák Napját az Ipolytarnóci Ősmaradványoknál. A Magyar Madártani Egyesület nógrádi munkatársainak segítségével lehetőség volt távcsöves madármegfigyelésre és madarakról szóló filmek megtekintésére.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi területén látogatóbarát jegyrendszerrel népszerűsíti az Ősvilági Pompeji kincseit!
2011 április elsejétől, az immáron egész napos tartózkodásra is tartalmas élményeket nyújtó, megújult Ősmaradványoknál csuklószalag jegyek kerültek bevezetésre:

Alapfy László különleges fotókiállítása 2011 március 1 - április 30 között volt megtekinthető az Ősfenyő Belépő fogadóépületben.

A bükkábrányi ősfenyők konzerválásának második szakasza 2010 végén befejeződött, megújulva várják látogatóikat. 2007 nyarán rendkívül ritka ősmaradványokat fedeztek fel a bükkábrányi lignitbánya területén: 60 méter mélyen a föld alatt, a fedőkőzetek letakarítása közben 16 darab, 7 millió évesnek becsült ősfenyő törzsére bukkantak a bányászok. Megmentett példányai, a különleges leletek az Ősfenyő Belépő látogatóközpont előtti védőépületben megtekinthetők.

Kövesedett fák

Ipolytarnóc nevét először a tövében 8m kerületű és közel 100 m hosszúságúra becsült óriási megkövesült fa tette híressé.
A Borókás árok két oldalát a XIX. század elején még kőhídként összekötő óriásfenyő kövesedett törzsének vizsgálatai a tudománytörténeti megismerés folyamatát szépen példázzák, a kovásodott fatörzs hányatott sorsa pedig veszélyeztetett természeti értékeink védelmének fontosságát hangsúlyozza.
A világ legnagyobb ismert, kövesedett pinus-féléjét (Pinuxylon tarnocziense) a Borókás-patak bontotta ki a vulkáni kőzetek halotti lepléből.

A helybéliek „Gyurtyánkő-lóczának” nevezték el, kővé válásáról varázslatos meséket szőttek. A fatörzs megkövesedését valójában a vulkáni rétegekből kioldódó, a fa anyagát átitató kovasav okozta.

A terület első tudományos vizsgálatai, ásatásai a fatörzs mellett, 1836-ban kezdődtek el Kubinyi Ferenc révén.



Tuzson János botanikus terepi vizsgálataihoz kötődik az őslábnyomok felfedezése. Az egykori óriásfenyő törzsének már csak 3 nagyobb töredékét láthatjuk eredeti helyzetében, nagy részét széthordták. Vastagabb törzsrészeit a pince boltozata, míg a lombkoronához tartozó vékonyabb részét a nagycsarnok épülete őrzi.
Az ősfenyő évgyűrűinek vizsgálatával az alsó miocén napfolttevékenység 7 éves ciklusváltozását mutatták ki a jelenlegi 11 éves periódussal szemben. Egy ősmaradvány megannyi titkot rejthet önmagában, csak meg kell fejteni.

Ami a tömegesen előkerült kövült famaradványok alapján még bizonyosnak mondható: egy megkövült erdő rejtezik a vulkáni képződmények alatt.
  • Levéllenyomatok