ÚJDONSÁGOK

<< <  Oldal 16 ennyiből: 17  > >>

Muray Róbert madarai Ipolytarnócon
2011 május 7-8-án Muray képekkel ünnepelték a Madarak és Fák Napját az Ipolytarnóci Ősmaradványoknál. A Magyar Madártani Egyesület nógrádi munkatársainak segítségével lehetőség volt távcsöves madármegfigyelésre és madarakról szóló filmek megtekintésére.
RÉSZLETEK »
Látogatóbarát jegyrendszer az Ősmaradványoknál

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi területén látogatóbarát jegyrendszerrel népszerűsíti az Ősvilági Pompeji kincseit!
2011 április elsejétől, az immáron egész napos tartózkodásra is tartalmas élményeket nyújtó, megújult Ősmaradványoknál csuklószalag jegyek kerültek bevezetésre:

RÉSZLETEK »
Megkövesedettek - fotókiállítás
Alapfy László különleges fotókiállítása 2011 március 1 - április 30 között volt megtekinthető az Ősfenyő Belépő fogadóépületben.
RÉSZLETEK »
Bükkábrányi ősfenyők megújulva

A bükkábrányi ősfenyők konzerválásának második szakasza 2010 végén befejeződött, megújulva várják látogatóikat. 2007 nyarán rendkívül ritka ősmaradványokat fedeztek fel a bükkábrányi lignitbánya területén: 60 méter mélyen a föld alatt, a fedőkőzetek letakarítása közben 16 darab, 7 millió évesnek becsült ősfenyő törzsére bukkantak a bányászok. Megmentett példányai, a különleges leletek az Ősfenyő Belépő látogatóközpont előtti védőépületben megtekinthetők.

RÉSZLETEK »

Bemutatkozunk

Nógrád megye északi szögletében, az Ipoly-folyó közelében bújik meg földtani örökségünk gyöngyszeme, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület.

Ipolytarnóc nevét először a környéken megtalált közel 100 méter hosszúságú, és 8 méter kerületű óriási megkövesült fa tette híressé. A világ legnagyobb ismert megkövesedett fenyő-féléjét a Borókás-patak bontotta ki a vulkáni kőzetek halotti lepléből. A helybéliek „Gyurtyánkő-lóczának” nevezték el, és kővé válásáról varázslatos meséket szőttek.

A terület első tudományos vizsgálatai 1836-ban kezdődtek el Kubinyi Ferenc révén, és időközben a téma iránt érdeklődők zarándokhelyévé vált. Az Ősvilági Pompejinek is nevezett, Európa Diplomás és világörökségi nevezés alatt álló terület 23-17 millió éves képződményeinek változatos kövületei részben az egykori földrajzi helyzetének, az őskörnyezetet elpusztító, ám egyúttal maga alá is temető vulkáni katasztrófának, részben pedig a különleges konzerválódási körülményeknek köszönhetően válhattak közkincsé. A vulkáni katasztrófa elpusztította az ősi Ipolytarnócot, de egyúttal lehetőséget is adott arra, hogy maradványai átvészeljék az évmilliókat. A tovatűnt világ relikviáit geológiai tanösvényünk őrzi.

A területre érkező látogatókat az Ősfenyő Belépő fogadóépület üdvözli, amely önmagában is figyelmet érdemel: közlekedő folyosója a tarnóci gigantikus megkövesedett fa belső üregét példázza, kiállító- és vetítőtermeiben pedig a földtani múlt történései kerülnek szemléletes bemutatásra.

 

Az épület környékén kialakított pihenőhelyek képezik a tanösvény-hálózat kiinduló és végpontjait.