ÚJDONSÁGOK
<< < Oldal 15 ennyiből: 17 > >>
2012 májusának második fele különleges programokkal csábítja az Ősmaradványok látogatóit. A Madarak és Fák Napja mellett a geoparki hét Vulkánnapja is kirobbanó sikerrel kecsegtet.
A világhírű ipolytarnóci ősmaradványok 175 évvel ezelőtt elkezdődött földtani kutatásához és geológiai tanösvénye folyamatos túravezetéseinek 25 évvel ezelőtti bevezetéséhez kötődően a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tudományos emlékülést tartott. A 2011 október 20-án, 13 órakor kezdődött rendezvényre az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi terület Ősfenyő Belépő fogadóépületében került sor.
Jüling Krisztián légifotós különleges képeit nem csupán madártávlatból nézhették az érdeklődők. 2011 július 5. és augusztus 7. között az Ősfenyő Belépő fogadóépületben közelről is megtekinthetők voltak a légies fényképek.
Az Ipolytarnóci Ősmaradványok egykori - vulkáni katasztrófa által elpusztított - esőerdejének bejárata új élettel teli képekkel fogadta látogatóit. Újvilági színekbe öltöztette a vulkáni hamu szürkeségébe veszett dzsungelt.
![[../../uploads/site/printbutton.gif]](http://osmaradvanyok.bnpi.hu/uploads/images/../../uploads/site/printbutton.gif "[../../uploads/site/printbutton.gif]"){kind=small}
Kövesedett fák
Ipolytarnóc nevét először a tövében 8m kerületű és közel 100 m hosszúságúra becsült óriási megkövesült fa tette híressé.
A Borókás árok két oldalát a XIX. század elején még kőhídként összekötő óriásfenyő kövesedett törzsének vizsgálatai a tudománytörténeti megismerés folyamatát szépen példázzák, a kovásodott fatörzs hányatott sorsa pedig veszélyeztetett természeti értékeink védelmének fontosságát hangsúlyozza.
A világ legnagyobb ismert, kövesedett pinus-féléjét (Pinuxylon tarnocziense) a Borókás-patak bontotta ki a vulkáni kőzetek halotti lepléből.
A helybéliek „Gyurtyánkő-lóczának” nevezték el, kővé válásáról varázslatos meséket szőttek. A fatörzs megkövesedését valójában a vulkáni rétegekből kioldódó, a fa anyagát átitató kovasav okozta.
A terület első tudományos vizsgálatai, ásatásai a fatörzs mellett, 1836-ban kezdődtek el Kubinyi Ferenc révén.
Tuzson János botanikus terepi vizsgálataihoz kötődik az őslábnyomok felfedezése. Az egykori óriásfenyő törzsének már csak 3 nagyobb töredékét láthatjuk eredeti helyzetében, nagy részét széthordták. Vastagabb törzsrészeit a pince boltozata, míg a lombkoronához tartozó vékonyabb részét a nagycsarnok épülete őrzi.
Az ősfenyő évgyűrűinek vizsgálatával az alsó miocén napfolttevékenység 7 éves ciklusváltozását mutatták ki a jelenlegi 11 éves periódussal szemben. Egy ősmaradvány megannyi titkot rejthet önmagában, csak meg kell fejteni.
Ami a tömegesen előkerült kövült famaradványok alapján még bizonyosnak mondható: egy megkövült erdő rejtezik a vulkáni képződmények alatt.Levéllenyomatok
A Borókás árok két oldalát a XIX. század elején még kőhídként összekötő óriásfenyő kövesedett törzsének vizsgálatai a tudománytörténeti megismerés folyamatát szépen példázzák, a kovásodott fatörzs hányatott sorsa pedig veszélyeztetett természeti értékeink védelmének fontosságát hangsúlyozza.
A világ legnagyobb ismert, kövesedett pinus-féléjét (Pinuxylon tarnocziense) a Borókás-patak bontotta ki a vulkáni kőzetek halotti lepléből.
A helybéliek „Gyurtyánkő-lóczának” nevezték el, kővé válásáról varázslatos meséket szőttek. A fatörzs megkövesedését valójában a vulkáni rétegekből kioldódó, a fa anyagát átitató kovasav okozta.
A terület első tudományos vizsgálatai, ásatásai a fatörzs mellett, 1836-ban kezdődtek el Kubinyi Ferenc révén.
Tuzson János botanikus terepi vizsgálataihoz kötődik az őslábnyomok felfedezése. Az egykori óriásfenyő törzsének már csak 3 nagyobb töredékét láthatjuk eredeti helyzetében, nagy részét széthordták. Vastagabb törzsrészeit a pince boltozata, míg a lombkoronához tartozó vékonyabb részét a nagycsarnok épülete őrzi.
Az ősfenyő évgyűrűinek vizsgálatával az alsó miocén napfolttevékenység 7 éves ciklusváltozását mutatták ki a jelenlegi 11 éves periódussal szemben. Egy ősmaradvány megannyi titkot rejthet önmagában, csak meg kell fejteni.
Ami a tömegesen előkerült kövült famaradványok alapján még bizonyosnak mondható: egy megkövült erdő rejtezik a vulkáni képződmények alatt.
![[../../uploads/site/button_up.gif]](http://osmaradvanyok.bnpi.hu/uploads/images/../../uploads/site/button_up.gif "[../../uploads/site/button_up.gif]"){kind=small}