ÚJDONSÁGOK
<< < Oldal 15 ennyiből: 17 > >>
2012 májusának második fele különleges programokkal csábítja az Ősmaradványok látogatóit. A Madarak és Fák Napja mellett a geoparki hét Vulkánnapja is kirobbanó sikerrel kecsegtet.
A világhírű ipolytarnóci ősmaradványok 175 évvel ezelőtt elkezdődött földtani kutatásához és geológiai tanösvénye folyamatos túravezetéseinek 25 évvel ezelőtti bevezetéséhez kötődően a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tudományos emlékülést tartott. A 2011 október 20-án, 13 órakor kezdődött rendezvényre az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi terület Ősfenyő Belépő fogadóépületében került sor.
Jüling Krisztián légifotós különleges képeit nem csupán madártávlatból nézhették az érdeklődők. 2011 július 5. és augusztus 7. között az Ősfenyő Belépő fogadóépületben közelről is megtekinthetők voltak a légies fényképek.
Az Ipolytarnóci Ősmaradványok egykori - vulkáni katasztrófa által elpusztított - esőerdejének bejárata új élettel teli képekkel fogadta látogatóit. Újvilági színekbe öltöztette a vulkáni hamu szürkeségébe veszett dzsungelt.
![[../../uploads/site/printbutton.gif]](http://osmaradvanyok.bnpi.hu/uploads/images/../../uploads/site/printbutton.gif "[../../uploads/site/printbutton.gif]"){kind=small}
A terület védelme, jelentősége
A világhírű őslénytani előfordulás tudományos vizsgálatai a kövesedett óriásfenyő kapcsán, Kubinyi Ferenc révén, 1836-ban kezdődtek el. A famatuzsálem mellett, 1900-ban fedezték fel a Selmecbányai Akadémia tudósai az ősállati lábnyomokat, majd a fatörzset meglátogató Koch Antal 1903-ban a szomszédos vízmosás cápafogas homokkövét.
A kőfa legsérülékenyebb részei fölé 1866-ban emeltek egy védőboltozatot, mely a világ egyik első olyan védőépülete volt, melyet egy ősmaradvány helyszíni védelme érdekében hoztak létre.
Időközben a terület földtudományok művelőinek zarándokhelyévé vált, de kellő őrzés hiányában a népszerűsítés az őslénytani értékek vandál pusztítását, kirablását is előidézte.
Tasnádi Kubacska Andrásnak nagy szerepe volt abban, hogy a terület értékei megmeneküljenek a végső pusztulástól.
Szerencsére a terület - az 1944. évi védelem fokozatos kiterjesztésével - a nagyközönség számára is megnyithatta kapuit, geológiai tanösvénye 1986 óta szervezett túravezetésekkel fogadja az érdeklődőket.
Az Európa Diplomás és világörökségi nevezés alatt álló terület 23-17 millió éves képződményeinek változatos kövületei részben az egykori különleges ősföldrajzi helyzetnek és az őskörnyezetet elpusztító, egyúttal betemető vulkáni katasztrófának, részben pedig a különleges megmaradási – konzerválódási körülményeknek köszönhetően válhatnak közkinccsé. Ősvilági Pompejinek is nevezik a szakirodalomban. Érdemes hát felkeresni.
A kőfa legsérülékenyebb részei fölé 1866-ban emeltek egy védőboltozatot, mely a világ egyik első olyan védőépülete volt, melyet egy ősmaradvány helyszíni védelme érdekében hoztak létre.
Időközben a terület földtudományok művelőinek zarándokhelyévé vált, de kellő őrzés hiányában a népszerűsítés az őslénytani értékek vandál pusztítását, kirablását is előidézte.
Tasnádi Kubacska Andrásnak nagy szerepe volt abban, hogy a terület értékei megmeneküljenek a végső pusztulástól.
Szerencsére a terület - az 1944. évi védelem fokozatos kiterjesztésével - a nagyközönség számára is megnyithatta kapuit, geológiai tanösvénye 1986 óta szervezett túravezetésekkel fogadja az érdeklődőket.
Az Európa Diplomás és világörökségi nevezés alatt álló terület 23-17 millió éves képződményeinek változatos kövületei részben az egykori különleges ősföldrajzi helyzetnek és az őskörnyezetet elpusztító, egyúttal betemető vulkáni katasztrófának, részben pedig a különleges megmaradási – konzerválódási körülményeknek köszönhetően válhatnak közkinccsé. Ősvilági Pompejinek is nevezik a szakirodalomban. Érdemes hát felkeresni.
- Tasnádi Kubacska András és Ipolytarnóc.pdf
- Szarvas 2007 - Case study of the Ipolytarnoc track site.pdf
![[../../uploads/site/button_up.gif]](http://osmaradvanyok.bnpi.hu/uploads/images/../../uploads/site/button_up.gif "[../../uploads/site/button_up.gif]"){kind=small}