A pihenőhelyekkel szabdalt, gyalodhidakon átívelő ösvények mentén különleges, egzotikus helyekről származó növények bontogatják lombjaikat. Árnyékukban  minden olyan miocén kori állatfaj élethű szobra megtalálható, amelynek lábnyomait megtalálták az ipolytarnóci ősvilág mára megkövült, agyagos talajában.

Az arborétum közepén egy építészetileg is igen mutatós, ugyanakkor a tájba harmonikusan illeszkedő melegház található. Itt szenderegnek télen azok a növények,  amelyek nyáron még szabadban virulnak. Ilyenek a pálmafélék is, melyek az ipolytarnóci melegebb harmadidőszak karakteres növényei voltak. Az elmúlt 20 millió év kontinensvándorlása sodorta a területet északabbra, a földi klíma is hidegebbé vált, az ősi trópusi, szubtrópusi flóra tovatűnt. Jégkorszakban élünk (állandó jégsapka fedi, még most is bolygónk pólusait), segíteni kell az egykori őshonos növényzetet a téli hónapok átvészelésében.

Az alábbi képek szerint néhány száz éven belül ilyen látvány fogadhatja majd a látogatókat, úgy tervezzenek életvitelükben, hogy ezt is megláthassák!